Ausztrália számára nem idegen a nyaranta megjelenő bozóttűz megjelenése, idén azonban példátlan nagyságrendű és intenzitású – és a nyár még messze nem ért véget.
Eddig legalább 26 ember halt meg az országot sújtó lángokban, több mint 1200 otthon pusztult el és 5,5 millió hektár föld égett le.
Dehát mi okozta a lángokat, amelyek az ország olyan hatalmas részét pusztította el?
Miért olyan rosszak a bozóttüzek?
Ausztrália halálos tüzeit a szélsőséges hőhullámok, az elhúzódó aszály és az erős szél kombinációja táplálja.
Az ország szenved a hőségtől, ahol az elmúlt három hónapban rekord hőmérsékletet mértek. December közepén Ausztrália történelme legforróbb napját élte meg – az átlaghőmérséklet 41,9 Celsius fok volt.
Ráadásul úgy tűnik, az elkövetkezendő hetekben sem számíthatnak változásra. A szél sem csendesedik, amely ventilátorként élénkíti a lángokat, és tolja a füstöt az ausztrál nagyvárosokra. Hétfőn a közel 100 km/óra sebességet mértek.
A rekordokat 120 éve mérik, de az idei év rekordokat döntöget. Új-Dél-Wales és Queensland nagy részében 2017. eleje óta folyamatosan egyre csapadékmentesebb időszakokat mérnek, miáltal a fák, a cserjék és minden növényzet tökéletes táptalaja a további tűz terjedésének.
Az éghajlatváltozás okozta a tüzet?
A bozóttüzek hozzátartoznak az ausztrál nép életéhez – amelyek gyakran villámcsapások által keletkeznek -, ezek nem köthetők csak és kizárólag a klímaváltozás, vagy a széndioxidkibocsátás hastásaihoz.
Azonban a szakértők szerint az éghajlatváltozás – a forróbb, szárazabb körülmények miatt – mikéntjének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsék, miért egyre hosszabb és veszélyesebb az évente tomboló tűz.
Ausztrália éghajlata pedig határozottan változik. Az ország meteorológiai irodája szerint a hőmérséklet 1920 óta már több mint egy Celsius fokkal emelkedett, és a növekedés 1950 óta gyorsult radikálisan.
Mi történik a tűzoltás érdekében?
A legfontosabb célok elsősorban a lakosság biztonságos evakuálása és a lángok terjedésének megakadályozása.
Ausztrália több százezer önkéntes tűzoltóra támaszkodik, akik hónapok óta éjjel-nappal dolgoznak annak érdekében, hogy megpróbálják a tüzet ellenőrzés alatt tartani.
A fegyveres erőket a tüzek leküzdésére és a lakosság evakuálására is bevetik. Az Egyesült Államok, Kanada és Új-Zéland szintén részt vesz a mentésben, beleértve a tűzoltókat is, akik a lángok megfékezésében segítenek.
Szakértők szerint azonban hosszú távon felül kell vizsgálni az éghajlati zónákra vonatkozó építési szabványokat, például biztonságosabb házak építésével és nagyobb pufferzónák létrehozásával a vadon és az ingatlanok között.
Kihangsúlyozták, hogy külön figyelmet kell fordítani a bennszülött közösségek által használt hagyományos tűzkezelési technikákra, valamint az önkéntesektől kevésbé függő tűzoltóságra is.
Miért kritizálták az ausztrál kormányt az intézkedései miatt?
A válságra adott válaszaik miatt széles körben elítélték az ország kormányát és konzervatív miniszterelnökét, Scott Morrisont – különös tekintettel arra, hogy ragaszkodtak ahhoz, hogy a tüzek semmi újat nem jelentenek, és semmi köze az éghajlatváltozáshoz.
Tavaly év végén, Michael McCormack miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a „belvárosi baloldaliak” csupán felesleges aggályokat keltenek az éghajlatváltozás miatt, mivel az országban az idő kezdete óta léteznek hasonló tüzek. Morrison úr az aggályok ellenére úgy döntött, hogy a hírek ellenére sem halassza el a Hawaii családi nyaralást Hawaiiba.
Nemzetközi színten Morrison úr küldöttségét a közelmúltban zajló ENSZ-csúcstalálkozón küldött is azzal vádolták, hogy tönkre teszik azon tárgyalásokat, hogy megállapodjanak a széndioxid-kibocsátás globális csökkentésének terveiről.
Mi a helyzet a kormány szénhez való hozzáállásával?
Ausztrália a világ legnagyobb exportőre a szén és a cseppfolyósított földgáz tekintetében, amely a nemzeti politika lényeges részét képezi. Annak ellenére, hogy felszólították politikájának a klímacélokhoz igazított változtatásokra – a hatalmas bozóttüzek és a növekvő hőmérsékletre való tekintettel -, a kormányfő közölte, hogy nem érzi szükségét, ezért nem is hajlandó változtatni az ország klímapolitikáján.